Dandin György

Fenntartható-e sokáig a látszat, ha egy házasság nélkülözi a szerelmet és a feleket csupán anyagi érdekek vezetik? Molière vígjátékának címszereplője, Dandin György pontosan látja helyzetét: érzi és tudja, hogy az ő Angyalkája minden másodpercben megcsalja őt. Ez annyira nyilvánvaló, hogy úgy dönt, harcba is száll az igazáért. Felszarvazott férjként menteni akarja becsületét azzal, hogy a feleségét annak szülei előtt próbálja leleplezni, s bebizonyítani nekik a hűtlenséget. De erőfeszítései hiábavalóak: minden szándéka ellenére a helyzet folyton változik, és végül mindig neki kell megkövetnie a bevádolt asszonyt valamint sértett rokonságát. Nyomasztó azonban a dologban az, hogy az odaadó érzések nemcsak Dandin házasságából hiányoznak. Ebből a világból mintha száműzték volna az őszinte érzelmeket.
Molière 40 éves volt, amikor régi szeretője, Madeleine Béjart 19 éves húgát, más források szerint lányát, Armande-ot feleségül vette. A fiatal színésznő szabados életvitelével, állandó flörtjeivel pokollá tette férje utolsó alkotói korszakát. Az ünnepelt szerző az 1668-ban bemutatott Dandin Györgyben saját féltékenységén is megpróbált nevetni.