Koldusopera

A londoni Soho legmélyén Bicska Maxi, a sármos rablógyilkos titokban feleségül veszi Peacock, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen leányát, Pollyt. A koldusok királya azonban bosszút áll a bandavezéren lánya elcsábításáért. A rablóromantikát sem nélkülöző történet mögött feltárul a viktoriánus Anglia alvilága, ahol minden eladó és mindennek pénzben meghatározható ára van. Ahol nincs becsület, mert „előbb a has jön, aztán a morál”, ahol pár pennyért mindenki elárul mindenkit, ahol a barátság hamis, a szerelem múlandó. A darab témáját Brecht előtt többen is feldolgozták. Az első egységes zenés játékot John Gay és John Cristopher Pepusch írta. Londonban akkoriban beszédtéma volt a betörő Jack Shepard története, aki megszökött a börtönből, s akit az ugyancsak betörő Jonathan Wild árult el a rendőrségnek, és akit fel is akasztottak. Bár a mű a XX. századi avantgárd színház része volt, mára már klasszikus rangra emelkedett, hiszen olyan, „slágerek” hangoznak el benne, mint a Cápadal, az Ágyúdal vagy a Salamon-dal.

A vajdasági magyarság egyik nagyon fontos szellemi központja a Tisza menti régió. Ebben a térségben működik regionális színházként 2009 áprilisától a Zentai Magyar Kamaraszínház. A működési struktúra szerint a kezdetektől a színház egy-egy előadásra hívott meg vendégművészeket, majd 2013-ban a Magyar Nemzeti Tanács és a zentai önkormányzat összefogásának köszönhetően saját társulattal folytathatta működését. Az Újvidéki Művészeti Akadémia színművészet szakának magyar tagozatos, 2013-ban végzett hallgatóival, kilenc frissen diplomázott színésszel kezdhette meg az új évadot. Az első bemutató Molière komédiája, A fösvény volt, ami azóta is telt házzal megy. Ezt követően került repertoárra a fiatalok diplomaelőadása, Brecht Koldusoperája is, melyet szintén nagy sikerrel játszanak.
Az előadás érdekessége az élő zenei kíséret, melyet a fiatalok saját maguk adnak elő.