rendező
író
Experidance
műfaj
Táncelőadás
bemutató
2012. 12. 07.
időtartam
0 perc
Az ExperiDance Produkció bemutatja Román Sándor koreográfiáját
Ez a Liliomfi nem az a Liliomfi!
Ez a Liliomfi más!
A mi Liliomfink forradalmár!
A mi Liliomfink művész!
A mi Liliomfink az alkotás erejével változtatja meg a világot!
Abban hisz, hogy darabjaira hullott életünkből egy szebb, boldogabb, élhetőbb, és szerelmesebb valóság teremthető.
A Liliomfi, Szigligeti Ede eredeti színdarabja népszínmű, zenés vígjáték. A színdarab mai szemmel nézve nem túl mulatságos, nem túl izgalmas. 1953-ban azonban Makk Károly filmrendező, Darvas Iván, Krencsey Marianne, Dajka Margit, Pécsi Sándor, Ruttkai Éva, Sós Imre, Garas Dezső - megannyi színészzseni - segítségével új életet lehelt a Liliomfiba. Az akkor készült filmet azóta is kedveli az egész ország.
Ha ma Liliomfiról beszél valaki, akkor a film képei jelennek meg a szemünk előtt. A filmben a főszereplő a szerelem, amely mindent legyőz.
A mi előadásunkban is a szerelem a főszereplő, de nem az egyetlen. A mi Liliomfinkat egyetlen kérdés űzi, hajtja: a forradalmár-művész a saját tehetségével fel tudja-e rázni az őt körülvevő, tespedt, megfáradt, gondjai súlyától tudatát vesztett, elbutult világot, s ebben a küzdelemben talál-e társat magának? Olyan társat, aki nem csak szótlan múzsa, hanem maga is alkotó ember.
A mi Liliomfink és színházi társulata egy álmos, vidéki kisvárosba érkezik, ahol nem történik semmi, mindenki gyűlöli a másikat, mindenki fél a másiktól, de ezt nem erővel, indulattal teszi, hanem lustán, lelassulva, szinte már a gyűlöletbe is belefáradva.
Ebben a világban készülnek előadást tartani a színészek. Az előadásuk különleges, egyedi színrevitellel, új megoldásokkal kísérletező színház, amely felkavarja a városlakók érzelmeit és természetesen a női szíveket is.
Hősnőnk, Adél, és körülötte az egész város, köztük Adél nevelőnője, Kamilla is szerelemre gyúl Liliomfi iránt.
Megjelenik az öreg Szilvay, Liliomfi nagybátyja, egyben Adél gyámja, aki mindkettőjüket ki akarja házasítani. Jöhetnek a konfliktusok, a bonyodalmak, jöhet a forradalom. A város lakói még nem tudják, mi tesz a szerelem és a művészet, ha összefog…
Ez a Liliomfi nem az a Liliomfi!
Ez a Liliomfi más!
A mi Liliomfink forradalmár!
A mi Liliomfink művész!
A mi Liliomfink az alkotás erejével változtatja meg a világot!
Abban hisz, hogy darabjaira hullott életünkből egy szebb, boldogabb, élhetőbb, és szerelmesebb valóság teremthető.
A Liliomfi, Szigligeti Ede eredeti színdarabja népszínmű, zenés vígjáték. A színdarab mai szemmel nézve nem túl mulatságos, nem túl izgalmas. 1953-ban azonban Makk Károly filmrendező, Darvas Iván, Krencsey Marianne, Dajka Margit, Pécsi Sándor, Ruttkai Éva, Sós Imre, Garas Dezső - megannyi színészzseni - segítségével új életet lehelt a Liliomfiba. Az akkor készült filmet azóta is kedveli az egész ország.
Ha ma Liliomfiról beszél valaki, akkor a film képei jelennek meg a szemünk előtt. A filmben a főszereplő a szerelem, amely mindent legyőz.
A mi előadásunkban is a szerelem a főszereplő, de nem az egyetlen. A mi Liliomfinkat egyetlen kérdés űzi, hajtja: a forradalmár-művész a saját tehetségével fel tudja-e rázni az őt körülvevő, tespedt, megfáradt, gondjai súlyától tudatát vesztett, elbutult világot, s ebben a küzdelemben talál-e társat magának? Olyan társat, aki nem csak szótlan múzsa, hanem maga is alkotó ember.
A mi Liliomfink és színházi társulata egy álmos, vidéki kisvárosba érkezik, ahol nem történik semmi, mindenki gyűlöli a másikat, mindenki fél a másiktól, de ezt nem erővel, indulattal teszi, hanem lustán, lelassulva, szinte már a gyűlöletbe is belefáradva.
Ebben a világban készülnek előadást tartani a színészek. Az előadásuk különleges, egyedi színrevitellel, új megoldásokkal kísérletező színház, amely felkavarja a városlakók érzelmeit és természetesen a női szíveket is.
Hősnőnk, Adél, és körülötte az egész város, köztük Adél nevelőnője, Kamilla is szerelemre gyúl Liliomfi iránt.
Megjelenik az öreg Szilvay, Liliomfi nagybátyja, egyben Adél gyámja, aki mindkettőjüket ki akarja házasítani. Jöhetnek a konfliktusok, a bonyodalmak, jöhet a forradalom. A város lakói még nem tudják, mi tesz a szerelem és a művészet, ha összefog…
Szereplők, alkotók
ExperiDance – Román Sándor TánctársulataLILIOMFI
Liliomfi: Patonai Norbert
Szellemfi: Újszászi András
Mariska: Morvai Veronika
Kamilla: Sátori Júlia
Szilvai professzor: Péli Róbert
Apáca / Erzsike: Boros Bettina
Újságíró / Gyuri pincér: Kökény Róbert
Ficsúr / betyár/ ifj. Schwarz: Reszneki Domán
Polgármester / Kányai fogadós: Dénes Nándor
Színésznő: Bistei Judit
Primadonna: Kapitány Dorottya
Színész: Holman Enikő
Kávéház tulajdonos / cigányzenész: Görög Zoltán
Pandúr: Benkő Dávid
A polgármester felesége/szakácsnő: Plesovszki Petra
Színész: Filep Viktor
Szende lány / földesúr lánya: Dunaveczki Éva
Színész: Lázár Anna Dóra
Betyár: Balázs Gergő
Kikapós lány: Rimár Izabella/Járai Anikó
Kövér földesúr: Szerencse Károly
Mesélő: Meskó Tímea
Táncmesterek: Kocsis Enikő, Fitos Dezső
Díszlet: Mira János
Jelmez: Debreczeni Ildikó
Zeneszerző: Czomba Imre
Arculati grafikus: Tóth Attila
Fodrász-smink: Petrik Gitta Lili
Fénytechnika, látvány: Szimeiszter Balázs
Hangtechnikus: Kupcsik Bertalan
Forgatókönyvíró, rendező: Meskó Zsolt
Producer: Vona Tibor ügyvezető igazgató
Koreográfus: Román Sándor